XML-RPC

 

Következő bejegyzésemben egy számomra érdekesnek tartott témáról szeretnék némi felvilágosítást adni. Ez nem Airsoft lesz, hanem programozás, amit lehet sokan nem szeretnek, ettől függetlenül remélem érdekes és tanulságos lesz azoknak, akik ezzel foglalkoznak.

A mai téma az XML-RPC lesz, ami 2 rövidítés, méghozzá az Extensible Markup Language és a Remote Procedure Call. Hogy mik is ezek, hát az jó kérdés, megpróbálok külön külön választ adni és egyben, hogy mi is azaz XML-RPC szerver és hogyan is kellene csinálni egyet. Mindezt C# ban, mert az könnyű és nyugos, ráadásul kész van egy nap alatt.

 

Kezdjük az XML el

Az XML-t alapvetően arra találták ki, hogy egy olyan fájlt hozzanak létre, amivel bármikor bármit le tudnak írni. Képes bármilyen adathalmaz reprezentálására, úgy, hogy a programoknak nem szükséges ismerniük a pontos felépítést, mindössze az XML szabályoknak kell megfelelnie.

Rengeteg felhasználási helye van az XML nek és valószínűleg már mindenki találkozott vele valamilyen programnál, amit használt, ha máshol nem akkor a windowsban, ami maga is rengeteg XML fájlt használ adatok és beállítások tárolására.

Egy egyszerű XML fájl:

<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-1"?>
<XmlTest>
   <XmlValue name="nameofvalue" value="valueofvalue">
       <![CDATA[Special text]]>
   </XmlValue>
</XmlTest>

Az XML nagy előnye, hogy a saját szabályai alapján valóban bármilyen adat struktúrát le lehet benne írni, ezáltal egy teljesen általános adat tároló eszközt kapunk, amihez ma már rengeteg XML olvasó beszerezhető, illetve nem tart kifejezetten sokáig egy sajátot írni, főleg, ha a szabályok nagy részétől eltekintünk, ami legtöbbször könnyedén elengedhető egy saját project esetén.

 

Az RPC

Hát az RPC ről sokat nem is lehet mondani, hisz ez egy … talán fogalom. A lényege, hogy egy számítógépen valami módon kiadunk egy utasítást, ami végrehajtódik egy távoli számítógépen. Természetesen mielőtt bárki összeesküvés elméleteket gyártana, itt nem arról van szó, hogy fogom a Windows Notepadet és valami speciálsi billentyű kombinációval egyből lehet valaki más gépét irányítani.

Az RPC utasításokat a szerveren regisztrálják, a hozzá szükséges kliensen pedig csak ezeket lehet felhívni. Persze hiba mindig lehet a gépezetben, de feltételezzük, hogy nincs 🙂

 

XML-RPC?

Na és akkor hogy is jön ki a kettőből az XML-RPC? Egyszerűen. Itt a kettő a kommunikáció mikéntjét és a felhasználást jelöli, azaz XML ben utasítjuk a szervert a távoli eljárások felhívására. Az XML ről ugye már megbeszéltük, hogy bármilyen adat struktúrát le tud írni, így egy tetszőleges utasítást és annak paramétereit is le tudjuk írni, illetve az eljárás visszatérési értékét.

Ehhez persze az XML-RPC nek kell egy szabvány, ami megmondja, hogy az XML nek milyen formátumúnak kell lennie, hogy azt minden kliens és minden szerver valóban megértse. Ez a szabvány természetesen csak útmutatás, nem kötelező etz használni, csak akkor már nem beszélhetünk szabványos XML-RPC szerverről. Hogy ez miért fontos, mindenki döntse el magában.

Megjegyzem, hogy a WordPress is képes XML-RPC kommunikációra, ami lehetővé teszi saját WordPress szerkesztők írását (mint a Windows Live Writer), ami könnyedén tud kommunikálni a WordPress oldallal és feltölteni a legújabb bejegyzéseket, média fájlokat, stb.

Hogy mire is jó az XML-RPC valójában? A válasz egyszerű. EZ egy általános kommunikációs forma, 2 számítógép között, ahol nem számít a számítógépek felépítése és a rajtuk futó operációs rendszer típusa. A kliens egyszerűen a megadott formátumban közli a másik számítógéppel, hogy milyen függvényeket szeretne felhívni, az pedig képes válaszolni, hogy ezen függvényeknek mi volt a kimenete.

Természetesen van hátránya a rendszernek, nem is kevés. Először is az XML ugye nagyon nem tömör formátum, így a hálózati kommunikáció a sokszorosára dagad. Az XML további hátránya a feldolgozási sebessége. Jóval lassabb egy XML fájlt feldolgozni, mint egy saját bináris típust.

Egy másik hátrány maga a kommunikáció. Szabványos, HTTP kommunikáció, ami megkönnyíti az esetleges visszaéléseket, próbálkozásokat, illetve nehezíti a szerver fejlesztők munkáját ezek kivédése.

Specifikáció: http://xmlrpc.scripting.com/

Egy kérés példa:

POST /RPC2 HTTP/1.0
User-Agent: Frontier/5.1.2 (WinNT)
Host: betty.userland.com
Content-Type: text/xml
Content-length: 181

<?xml version="1.0"?>
<methodCall>
  <methodName>examples.getStateName</methodName>
  <params>
    <param>
      <value><i4>41</i4></value>
    </param>
  </params>
</methodCall>

A szerver

Na de csapjunk most már bele a lecsóba kicsit. Írjunk XML-RPC szervert!
Ehhez én a C# ot választottam. Tudom, hogy nem a legoptimálisabb, nem a leggyorsabb (habár nem is olyan borzalmasan lassú, mint a Java), viszont rengeteg minden meg van már benne írva, amivel nem kell foglalkozni, csak használni, ezáltal egy több szálas, TCP / SSL kommunikációval működő szerver elkészítése nem több 1 könnyed napi munkánál. Azon esetekben ahol az XML-RPC jó megoldás és nem több tízezer felhasználót kell kiszolgálni másodpercenként, bőven elég lehet egy ilyen megoldás.

Amellett a C# most nagyon divatos 🙂

No, de kezdjük is el. Az első dolog, amire nem árt figyelni, hogy lehetőleg olyan kódot írjunk, amit a Mono is képes lefordítani, így C# ban is elmondhatjuk, hogy multi platform kódot írtunk, ráadásul jobb esetben még akár Unity3D ben is felhasználhatjuk, hisz az is Mono val fordít.

Hogy ki hol kezdi, az egyedi, én az XML felolvasóval kezdtem.

XML reader

A beépített System.XML túl rengeteg letölthető minimális XML olvasó található, vagy akár írhatunk mi is egyet saját kezűleg. Ez utóbbit inkább csak akkor javaslom, ha sok időnk van és szeretnénk ezzel szórakozni, máskülönben egyszerűbb leszedni egy működő minimál kódot. Részemről egyszerűen letöltöttem ezt: SmallXMLParser. Apró módosításokkal teljesen személyre szabható és optimalizálható.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi értelme ennek. A válasz viszont annyira nem egyszerű. Ha kizárólag Windows ra fejlesztünk, akkor nem sok értelme van, hisz ott a System.XML, amit nyugodt szívvel használhatunk, hisz ott a Windowsban mindig. Ám mi van akkor, ha több rendszerre szeretnénk eljutni, vagy ha Unity3D vel akarjuk kombinálni. Ezen esetekben nem biztos, hogy van System.XML.dll ünk, vagy egyszerűen csak nem akarjuk letölteni az egész DLL-t. Ugyancsak a SmallXMLParser mellett szól, hogy jóval kevesebb dologgal foglalkozik mint a minden szabályt figyelembe vevő XML olvasók, ezáltal jóval gyorsabb lehet a kód!

Persze ha tudjuk, hogy egészen pontosan milyen platformra fordítunk, felmerülhet a natív kód alkalmazása, azaz C/C++ ban írhatunk saját XML olvasót, de nagyon figyeljünk, hogy a Natív – Managed kód váltás is nagyon erőforrás igényes tud lenni!

Szerver

Nem tudom nem-e túlzás szervernek nevezni mindazt, ami C# ban ahhoz kell, hogy egy porton figyeljünk és adatokat fogadjunk. Rettentően egyszerű dolgunk van, mert mint írtam a C# ban már minden készen van! Míg C/C++ ban komoly szenvedés tud lenni egy socket és az SSL layer összehozása, addig C# ban egy egyszerű beállítás (majdnem :))

public bool Start( IPAddress aIP, int aPort, IServiceProvider aServiceProvider, String aCertFile )
{
    ServiceProvider     = aServiceProvider;
    Stopping            = false;

    mConnectionCallback = new AsyncCallback( OnConnectionHandler );
    mAcceptCallback     = new WaitCallback( OnAcceptHandler );

    mListener           = new TcpListener( aIP, aPort );

    try
    {
        mListener.Start();
        mListener.BeginAcceptSocket( mConnectionCallback, null );
    }
    catch /*( System.Exception ex )*/
    {
        return false;
    }

    if ( ( aCertFile != null )
      && ( File.Exists( aCertFile ) ) )
    {
        if( !SSLInitialized )
        {
            ServicePointManager.ServerCertificateValidationCallback += ( s, cs, ca, p ) => true;
            SSLInitialized = true;
        }

        mCertificate = new X509Certificate2( aCertFile, "mycertpassword" );
        SSLEnabled = true;
    }
    else
    {
        SSLEnabled = false;
    }

    return true;
}

Íme. Egy nagyon egyszerű kódocska, ami alig 1-2 érdekességet azért tartalmaz 🙂
Az egyik ilyen fontos dolog, hogy a szerverben kiüssük az SSL certificate validálását abban az esetben, ha csak titkosítani akarunk, de nincs hiteles SSL Certification ünk.

Az alábbi sorral ezt el is végezhetjük:

ServicePointManager.ServerCertificateValidationCallback += ( s, cs, ca, p ) => true;

Hogy ez mi is? A ServicePointManager.ServerCertificateValidationCallback jéhez hozzá adunk egy új függvényt, ami mindössze annyit csinál, hogy true val visszatér.

http://msdn.microsoft.com/en-us/library/system.net.servicepointmanager.servercertificatevalidationcallback.aspx
http://msdn.microsoft.com/en-us/library/system.net.security.remotecertificatevalidationcallback.aspx

Egyeseknek idegen lehet a ( s, cs, ca, p ) => true így leírva. Ez a C# Lambda Expression. Szépen átláthatatlanná lehet tenni vele a kódot, de azért néha jól tud jönni, ha nem akarunk annyit gépelni 🙂

Nos, a szerverünk már fut is, habár ha csatlakozunk is hozzá sok minden nem történik.
Az, hogy mi van az OnconnectionHandler ben nem írnám le, aki a témával foglalkozik hamar rá fog érezni, de azért 1-2 jó tanácsot leírnék:

Mindenképpen hozzunk létre egy osztályt, ami az új kapcsolat adatait tartalmazza. Socket, ReadBuffer, esetleges hozzá tartozó biztonsági szintek, beállítások, események, így jóval könnyebb lesz kezelnünk egy egy kapcsolatot, vagy felhasználót.

A másik a ThreadPool.QueueUserWorkItem nevű függvény, ami miatt az mAcceptCallback létre lett hozva. Elfogadott, hogy az accept kicsit lassabb, ha már létrejött a fizikai kapcsolat, úgyhogy érdemes az ezzel járó inicializálást akkor elvégezni, amikor “van szabadidőnk”.

Kommunikáció

Van XML ünk és van szerverünk, de még nem dőlhetünk hátra, hisz a hálózati kommunikáció még C# ban sem fenékig tejfel, legalábbis én még nem találtam meg benne azt a beállítást, ami mindent megoldana 🙂

Alapvető probléma, hogy a hálózaton a csomagok még TCP-n sem úgy jönnek, ahogy azokat elküldjük. Nagy könnyebbség, hogy biztosan sorba vannak rendezve és biztosan mindegyik megérkezik, de abban nem lehetünk biztosak, hogy egy olvasással a teljes elküldött adat mennyiséget felolvastuk.

Hogy kicsit talán érthetőbb legyek, elküldjük az alábbi kérést:

POST /RPC2 HTTP/1.0
User-Agent: Frontier/5.1.2 (WinNT)
Host: betty.userland.com
Content-Type: text/xml
Content-length: 181

<?xml version="1.0"?>
<methodCall>
  <methodName>examples.getStateName</methodName>
  <params>
    <param>
      <value><i4>41</i4></value>
    </param>
  </params>
</methodCall>

Ekkor a szerver ugye észreveszi, hogy jött neki adat csomag az adott hálózati kapcsolaton.
Mi megpróbáljuk felolvasni a teljes adatot, ami ennyi lesz csak:

POST /RPC2 HTTP/1.0
User-Agent: Frontier/5.1.2 (WinNT)
Host: betty.userland.com
Content-Type: text/xml
Content-length: 181

<?xml version="1.0"?>
<methodCall>
  <methodName

Nem az egész XML, amire nekünk szükségünk lenne, ezért várnunk kell és ha megjött a maradék, akkor feldolgozni a kérést.
Ha nem jött le az egész fejléc (aminek a vége a \r\n\r\n) akkor ezt a vezérlő karakter láncot meg kell várjuk. Ha ez megérkezett akkor a Content-length ben megadott mennyiségű bájtot kell még felolvasnunk, ennyi adatnak kell megérkeznie. Ha ezek megvannak, akkor elkezdődhet a feldolgozás.

Procedure regisztráció

Ez nem egy túl bonyolult téma, egyszerűen csak a véleményen osztom itt meg mindenkivel. Én személy szerint szeretem a C# ban létező Attribute osztályokat, ezért egyszerűen írtam egy ilyen osztályt, amit egy class függvényeihez lehet adni.

[ AttributeUsage( AttributeTargets.Method, AllowMultiple = true ) ]
public class RpcCommandAttribute : Attribute
{
    public string MethodName { get; private set;}

    public RpcCommandAttribute( string aMethodName )
    {
        MethodName = aMethodName;
    }
}

Regisztrációkor végig megyek az átadott osztály függvényein és amelyiken van RpcCommandAttribute azt feldolgozom és regisztrálom.

public void Register( IMethod aMethod )
{
  Type MethodClassType = aMethod.GetType();
  System.Reflection.MethodInfo[] Methods = MethodClassType.GetMethods();

  foreach( System.Reflection.MethodInfo Method in Methods )
  {
    RpcCommandAttribute[] Attributes = Method.GetCustomAttributes( typeof(RpcCommandAttribute ), true ) as RpcCommandAttribute[];
    foreach( RpcCommandAttribute CommandAttribute in Attributes )
    {
      MethodCallback Callback = (MethodCallback)Delegate.CreateDelegate( typeof( MethodCallback ), aMethod, Method );
      mRegisteredMethods.Add( CommandAttribute.MethodName, Callback );
    }
  }
}

Itt jegyzem meg, hogy C# ban az Attribute osztályok végéről használatukkor elhagyható az Attribute rész, azaz az RpcCommandAttribute ot használhatjuk RpcCommand ként is!

 

A procedure call

Ez az a rész, ahol multi thread nek kell lennünk. Ugye egy egy függvény futása sokáig is eltarthat (már akár 1 másodpercig is), ezért nem tehetjük meg, hogy egyszerre csak 1 kérést szolgálunk ki. Könnyű a dolgunk, ha nincs olyan rész, ahol a kérések össze akadhatnak, mert akkor nem kell minden féle lockokkal és rw mutexekkel foglalkoznunk.

Azaz ez így nem teljesen igaz, ugyanis. A szerver a feldolgozott kéréseket egy Queue ba teszi, a szálak pedig innen szedik ki és hajtják Őket végre. Ennek a Queue nak thread safe nek kell lennie, máskülönben csúf fagyások elé nézünk 🙂

Egy kényelmes megoldás: ConcurrentStack. Sajnos jön a fekete leves, kizárólag 4.5 ös .Net ben elérhető, ami azt jelenti, hogy a Mono nem ismeri ezt a tároló osztályt. Azért pánikra semmi ok, szerencsére egy egyszerűbb thread safe stack et összedobni C# ban nem több fél óránál, így azoknak, akik Linux / Unity alá is szeretnék lefordítani, ennyit még rá kell áldozni a projektre 🙂

Tehát, a szerver, a feldolgozott RPC hívás információkat egy stack be teszi, a futó worker threadek pedig ezt a stacket figyelik. Ha van benne valami, akkor az első aki hozzáfér kiszedi belőle a kérést és elkezdi végrehajtani, ezáltal lehetőséget adva a többi szálnak is, hogy egy másik kérésen dolgozzanak.

A szálak száma nem végtelen. Nem túl szerencsés a CPU szám + 1 nél többet futtatni, de természetesen ez nagyban függ az eljárások fajtájától. Ha mindegyik rengeteg IO művelet, IO megszakítással, akkor lehet több szál is, hisz IO waitekben sokat állnak, ezáltal adnak lehetőséget a többi szálnak a CPU használatára. Ha minden függvény erősen CPU függő, akkor nem tudunk többet felvenni, mert egymást akadályozzák!

 

Végszó

Íme, nagyon nagy vonalakban ennyi egy XML-RPC szerver (erős túlzással :)), de a lényeget remélem sikerült összefoglalni, illetve pár dologra felhívni a figyelmet, esetleg ötletet adni. Természetesen aki ennél is többet szeretne tudni eme remek dologról, nyugodtan hozzászólhat és leírom, amit csak tudok 🙂

A lényeg, hogy fejlesztés közben mindig mérjük fel, hogy mennyi időnk és erőforrásunk van és ez által tervezzük meg a programunkat a felhasznált programnyelvtől, a felhasznált 3rd Party eszközökön át egészen a megvalósítás apró optimalizációjáig, hogy a lehető legjobb eszközt állítsuk elő, és mindig kódoljunk szépen, átláthatóan, máskülönben a saját kódunkat sem fogjuk felismerni 🙂

Tool fejlesztés I.

Mivel az eddigi legtöbb látogatót hozó bejegyzés technikai volt, úgy döntöttem nem hagyom abba és írok még valamiről, amiről azt hiszem értek hozzá. Remélhetőleg csupa hasznos információval tele tűzdelve. Sajnos sok ilyen leírást nem csináltam még, így, ha bárkinek van javaslata, hogy és mint alakítsam az írásaimat.

Első körben arra gondoltam, hogy a tool fejlesztésről írok, mivel mostanában foglalkozom vele egy kicsit, és már nagyon régóta érdekel a téma. Könnyen lehet azt hinni, hogy a fejlesztés ezen része egyszerű, amit szinte bármilyen programozó meg tud csinálni. Hát szerencsére ezzel ellent kell mondjak. Egy jó toolt sem könnyebb csinálni, mint akár egy játékot.

Kezdjünk is bele …

Először is ki kell választanunk egy program nyelvet, amiben a toolt fejleszteni akarjuk. Ez a kérdés nem feltétlenül egyszerű, habár ma már rendelkezésünkre állnak olyan technológiák, amik azért megkönnyítik a döntést. Az első lépés, hogy kiválasszuk az operációs rendszert, ami alatt a toolt használni akarjuk. Mivel játékfejlesztő vagyok, leginkább a Microsoft Windows rendszer az, ami a környezetemben leginkább elterjedtebb és be kell látni, hogy ez az a rendszer, ami alá a legegyszerűbb és ezáltal a leggyorsabb fejleszteni (gyorsaság = olcsóság). Való igaz, hogy egy Windows 30-80.000 ft ba kerül, de ha azt vesszük, hogy ez az összes egy fejlesztő 1 heti bére, akkor hamar ki lehet kalkulálni, hogy több értelme van akár Windows rendszereket venni, mint hónapokat beleölni egy Linuxos fejlesztésbe. De azért nézzük meg miért is mondom én ezt.

Windows

  • Kiforrott fejlesztő eszközök (Visual Studio, WPF)
  • Könnyed használat
  • Széleskörű software support
  • Kiforrott, nagymennyiségű library, OS support
  • Fejlett ActiveX-es objektumok
  • Széleskörü codec lista
  • Magas generációs programnyelvek (C#, C++)
  • Kiforrott, komoly SDK-k (XNA)

Linux

  • Széleskörü Open Source megoldások
  • Integrált script nyelvek (Bash, Perl, Python)
  • Ingyenesség
  • C# támogatás

Mivel egy ilyen fejlesztés nem arról szól, hogy ki mit szeretne, itt nincs helye Linux – Windows vita. Egyszerű tények alapján kell dönteni, ami legtöbbször oda vezethető vissza, hogy melyik az olcsóbb és mivel a Windows sokkal több és sokkal kiforrottabb lehetőségeket tartalmaz ezért a választás egyértelműen rá esik.

Az OS kiválasztás után ki is lehet választani a program nyelvet, amit használni akarunk. Ezek a döntések ugyan azon alapulnak, mint maga az operációs rendszer választás. Eléggé sok mindent figyelembe kell azonban venni ahhoz, hogy jó döntést hozhassunk.

A kiválasztott nyelv legyen:

  • Magas szintű, hogy könnyen és ezáltal gyorsan lehessen benne fejleszteni
  • Legyen hozzá grafikus designer, hogy a gui elemeket könnyedén össze tudjuk állítani
  • Legyen hozzá teljeskörü debugger, hogy a hibákat minél előbb megtaláljuk
  • Legyen hozzá remote debugger
  • Legyen jól dokumentálva
  • Legyen a lehető legnagyobb a tudástára, hogy minél kevesebb dolgot kelljen nekünk lefejleszteni
  • Legyen hozzá egy jó IDE, hogy a munkát könnyítse és ne lassítsa
  • A fordító legyen minél gyorsabb
  • Az elkészült program beüzemelése legyen minél könnyebb
  • A futásbeli hibakezelés legyen minél fejlettebb
  • Könnyedén lehessen alkalmazni hozzá a fontosabb librarykat (adatbázis, 3D, script, stb)
  • Képes legyen DLL ek betöltésére (akár ctype al)
  • A könnyed fejlesztés mellett legyen gyors és ne egyen sok memóriát
  • Legyen hozzá minél több gui elem
  • Képes legyen ActiveX es objektumok használatára

ez eléggé sok feltétel, de nem árt, ha olyan nyelvet keresünk, ami mindennek megfelel. Persze, van ilyen nyelv, mert az alapján szedtem össze, hogy mit kell tudjon, azaz csaltam egy kicsit. Mivel a választott operációs rendszerünk a Windows ezért szinte csak egy nyelv jöhet szóba, de azért nézzünk meg pár lehetséges választást, megpróbálom megindokolni, hogy melyik nyelv miért nem jó.

  • C++ – mondhatni ősi nyelv, minden tud, gyors, kevés memóriát eszik, viszont kevés UI Framework van hozzá és azokhoz sincs grafikus designer. (Gtk, Gtkmm – itt megjegyezném, hogy egy magyar, Érdi Gergő eléggé kiemelt helyen van ebben a projectben, Qt – ami egy eléggé életképes alternatíva, multi platform és kifejezetten sokat tud, habár a KDE ezt a keret rendszert használja és sajnos eléggé bugos, ami nem biztos, hogy a Qt hibája, MFC – ezzel kb a kisgyerekeket kell riogatni). Maga a C++ eléggé bonyolult nyelv és nagyon sok minden nehezen implementálható, illetve saját magunknak kell megteremteni. Nincs benne védelem sok alaphiba ellen (mivel nincs saját VM je), így a memória felülírás, rossz pointer használat, mind komoly veszélyt rejt.
  • Java – a C++ al ellentétben a Javanak van saját VM je, nincs benne pointer, így memória hibákat Önmaga kivédi. A garbage collector miatt nem kell foglalkozni az objektumok menedzselésével sem. A Javahoz óriási mennyiségű library van, nem tudok olyat mondani, ami nincs megírva hozzá. Ezzel ellentétben sajnos nincs hozzá olyan editor ami valóban könnyeddé tenné a fejlesztést. Mind az Eclipse, mind a Netbeans komoly hibákkal küszködik, sem a debuggerek sem maga az IDE nem könnyen használható, nem felhasználó barát, viszont nagyon lassúak, ezáltal lassítják a fejlesztést. Mindemellett Windows alatt Java-t futtatni eléggé körülményes tud lenni, főleg a 64 bites rendszeren. UI Frameworkben nem szenved hiányt, viszont grafikus designerben annál inkább. A Netbeans és az Eclipse az elsődleges amit említenek. Az Eclipseet próbáltam, de nem működött, a weboldalán írták is, hogy jelenleg nem működik. A Netbeans pedig lassú volt, nehezen kezelhető és itt ott komoly bugokkal szenvedett.
  • Adobe Air – újszerű ötlet, de szinte azonnal ki is lehet zárni. Nem támogat multi threadinget, nem tud natív kódot hívni, nem tud dll-t betölteni, nincsenek hozzá adatbázis driverek, csak magas szintű hálózat kezelés van benne. Úgyhogy kilőve.
  • C# – igen, ez az a nyelv, amire gondoltam. Nem meglepően, mert a fentebb felsorolt elemekből minden igaz rá. Akárcsak a Javaban itt is minden meg van írva, viszont van hozzá egy nagyon komoly IDE, grafikai designer, debugger. Mivel az IDE fizetős, ezért nincsenek benne fél megoldások, nem kontárkodik bele mindenki, amitől rengeteget tud, de semmit sem jól. Képes dll ek betöltésére, képes natív kód hívására, ActiveX objektumok betöltésére, nagyon egyszerű. Mindezek mellett komoly OS supportot is kap, ami csak hab a tortán. Mindezek mellett eléri a teljes DirectX et, akár natív módon, akár a managed kódot, vagy akár az XNA-n keresztül, ami ugye multiplatformos 3D megjelenítést és még sok minden mást tesz lehetővé.

Nekem mindig egyszerű a választás és mindig a C# mellett teszem le a voksom. Egy régi munkatársam, akitől eléggé sokat tanultam, mindig azt mondta:

C# ban ha valami több mint 1 sor, akkor ott elrontottam valamit

 

Igaza is volt. Minden meg van valósítva, amire szükség lehet, és egyre több és több a már amúgy is hatalmas mennyiségű C# Managed Library, amit felhasználhatunk a toolunkhoz.

Mára ennyi, még folytatom, ahol már inkább programozás lesz, mint szövegelés.

Ubuntu, Kubuntu, Xubuntu … azaz Linux

Igen … eljött az idő és telepítettem egy Linuxot. Persze nem Debiant, hanem egy szép Kubuntu-t!

"Ubuntu: Az alap ubuntu kiadás, ami Gnome kezelő felületet tartalmaz

Kubuntu: Az ubuntu kiadás, csak KDE kezelő felülettelUbuntu

Xubuntu: XFCE kezelő felületű ubuntu kiadás"

Hát vegyesek az érzéseim azaz igazság. Először is a telepítés nagyon gyors és kényelmes volt. Csak le kellett töltsek egy 1.5 MB os exe-t a Windowsra, egy kis telepítés, ahol kiválaszthattam, hogy hova szeretném logo-kdetelepíteni és már mondta is hogy boolthatok! Na mondom ez már igen, akkor nyomás. Szépen be is épült a windows boot ba, azaz választhattam az Ubuntu Linuxot. Hajrá! Hát a KDE változott azóta amióta utoljára láttam, de csak kinézetben. Egyszerűen nem értem, hogy miért nem mennek rá arra, hogy kijavítgassák a bugokat, ahelyett, hogy szinte értelmetlen featureöket építenek bele. Azt meg kell hagyni, hogy nagyon szép lett, és rengeteg olyan grafikai elem van benne, ami a windowsban is benne lehetne (pl ami nagyon tetszett, hogy mozgatáskor az ablakok deformálódtak, áttetszővé váltak, stb)

No de miközben ezen sorokat írogattam, észrevettem, hogy van Gnome hoz Windows 7 Theme, Gnomeúgyhogy úgy döntöttem feltelepítem inkább azt, hátha valamivel jobb lesz. Meg kell hagyni, hogy az Ubuntu installere messze túlszárnyalja a windowsét technológiailag. Habár grafikailag is nagyon sokat fejlődött, azért még bőven van hova neki. Nem értem azt sem hogy miért kell hogy én lássan egy 2 soros ablakban hogy éppen milyen linuxos commandokat hajt végre a telepítéshez … legyen egy másik terminálon, aki nagyon azt akarja nézni, nézze azt, de ne az installerben.

Aztán jött a gnome … hát le van maradva a KDE től az biztos. Először is ugyan azokon a problémákon végig kellett mennem mint a KDE nél a dupla monitorral, habár itt már mondhatni szakértő voltam Mosolygó arc 

Hát ez valamivel gyengébb a KDE nél. A Windows 7 theme nem annyira sikerült, főleg mivel az új Gnome felülbírálgatta mindenben, eltűnt a taskbar, stb … szóval annyira nem érte meg.

Az az érzésem már nagyon nagyon rég óta, hogy a Linuxos grafikus felületek azért ennyire bugosak és szétesősek, mert nagyon általánosak akarnak lenni. Mindent lehet bennük, bárhogy nézhetnek ki, és emiatt csak azok az alapok működnek megbízhatóan, amit a fejlesztők csinálnak, viszont ezek általában eléggé rondák. Míg a Windows ban minden kötött nincs theme zés, nem lehet mindent össze vissza állítgatni, addig a Linux ban teljes szabadság van, akár GTK környzetben QT –s alkalmazást is futtathatunk és emiatt az ablakok szétesnek, a betűk kilógnak …

Szóval levonva a logikus következtetést … a Linux olyan nehéz mint egy kacsa Mosolygó arc

Eléggé sok jó dolog van a Linuxban, technológiailag fejlettebb a Windows nál, Server felhasználásra pedig egyszerűen butaság bármi mást használni linuxon kívül. Viszont desktop gépre szinte teljesen alkalmatlan. Ha már Gnome-ot vagy KDE-t használunk akkor instabilabb mint a Windows, ha az alap telepítéstől már csak egy kicsit akarunk eltérni, akkor ahhoz komoly ismeretekre van szükségünk (Windows alatt az NVidia driver telepítője egy szép grafikus alkalmazás, aminél elegendő a Next gombot nyomogatni, Linux alatt le kell állítani az X servert, ami még nekem sem ment mert a KDE nem hagyta, majd olyan kérdéseket tesz fel, amit szerintem egyszerű halandó sose fog megválaszolni) nvidia_linux

Úgyhogy mindent egybe vetve én azt hiszem maradok Windows 7 fun, amíg ki nem jön a következő verzió Mosolygó arc de azért a tisztesség kedvéért adok még 1 esélyt a KDE nek (ja igen, mindent lehet állítgatni Gnome alatt, csak éppen a bejelentkező képernyőt nem, ami a narancssárga színével egyszerűen az őrületbe kerget … az interneten millió leírás van hogy az Administration –> Logon Screen Settintgs ben ezt könnyedég át lehet állítani … nos az Ubuntu ezen verziójában ez a panel teljesen máshogy néz ki, és nem lehet beállítani a kinézetet).